Szombaton megrendítően szép, felemelő este részese lehetett közönségünk, amely hálával és mély átéléssel fogadta Gróf Nádasdy Borbála és Gajdó Delinke különleges előadását.
Hedry Mária darabja rendkívüli életútba engedett betekintést: egy 17 éves lány történetébe, aki 1957-ben, teljesen egyedül, életét kockáztatva menekült Ausztriába, majd hosszú emigráció után talált vissza hazájába és önmagához.
Az előadás – a grófnő naplóregény-trilógiája alapján, Petneházy Attila rendezésében – hiteles történelmi keresztmetszetet adott a 20. század második felének magyar sorsáról: a békeévektől a család meghurcoltatásán át a kényszerű emigráció hontalanságáig, a küzdelmekig, a megtalált hivatás öröméig és végül a hazatérés megnyugvásáig. A fiatal Borbálát Gajdó Delinke érzékeny és brilliáns alakításában láthattuk, miközben a színpadon maga Nádasdy Borbála grófnő is jelen volt – személyes jelenléte különösen mély és hiteles hangot adott az előadásnak.
A közönség megrendülten, meghatódva távozott. Az előadást követően hosszú sor állt a vendégkönyvnél, hogy gondolataikat, hálájukat írásban is megosszák az alkotókkal. Sokan dedikációt is kértek a grófnőtől, aki mindenkivel figyelmesen és szeretettel beszélgetett. Ezek a személyes találkozások az előadás szellemiségét vitték tovább: az emberség, a hit, a bátorság és az egymásra figyelés csendes, mégis mély örömét.
A szombat esténk nem csupán színházi élmény volt, hanem közös emlékezés, találkozás és megerősítés – annak bizonyítéka, hogy a velünk élő történelem drámai és őszintén elmondott történetei tanítanak és összekötnek bennünket.
Köszönjük, hogy velünk tartottak!
