A Művészeti Népfőiskola Alkotóháza olyan nemzeti és nemzetközi kulturális fórumot tervez létrehozni a Kárpát-medencében, amely a népművészeti hagyományok megőrzése mellett kortárs képzőművészeti diskurzust folytat, és amelynek fontos célja a magyar alkotók és alkotások elhelyezése a nemzetközi szcénában is. Az Alkotóházban folyamatos oktatási és alkotói folyamat zajlik, a gyermekektől kezdve a professzionális képzőművészekig, mindenki részt vehet az alkotói folyamatban. Az oktatás a térségben élőkön túl a Kárpát-medence minden gyermekének és fiataljának is szól, akik szívesen megismerkednének a hagyományos kerámia- és tűzzománc-készítés folyamatával, elsajátíthatják azt, illetve különböző szobrászati és festészeti, grafikai eljárásokat tehetnek magukévá. Az Alkotóház párbeszédet teremt a művészek, a művészek és a műértők, a művészek és a művészetkedvelők között. Ez a párbeszéd reményeink szerint méltó folytatása lesz régiónk régi nagy művésztelepeinek, mint például amilyen a nagybányai volt, kissé újra gondolva.
A második nemzeti himnusz, a Szózat költője, Vörösmarty Mihály a Velencei-tó mellett, Kápolnásnyéken ( akkori nevén: Nyék) született. A család egykori lakóhelyén, a Nádasdy grófi család egykori gazdatiszti házában berendezett Emlékház az ország legjelentősebb Vörösmarty emlékhelye. Ebben a házban nevelkedett a magyar romantika kimagasló alakja, ám a kis Vörösmarty nem e falak között látta meg a napvilágot, esztendős is elmúlt, amikor a család ebbe a házba költözött, de gyermekkorának emlékei már ide kötődnek. A nyéki ház 19. század derekán meglévő formáját egy 1847-es köteten szereplő metszetről ismerjük. Ezen egy téglányi alaprajzú, délnyugat felé boltíves tornáccal és igényesen keretezett ablakokkal tekintő kúriát láthatunk, amelyet nád fedett. Ebben az állapotában vette meg a házat és hozzá 118 kataszteri holdnyi földbirtokot 1884 őszén Nádasdy Ferenc gróftól, a nádasdladányi kastély építtetőjétől fele-fele részben Ott Károly pénzügyminiszteri számtanácsos és neje, Dickmayer Vilma. Ott Károlynak nem voltak gyerekei, így került az ingatlan felesége unokahúga, Kresz Gézáné tulajdonába. A család nyaralóként használta ezután az épületet, ahol maga Kresz Géza, az Önkéntes Budapesti Mentők valamint a Pesti Korcsolyázó Egylet alapítója is gyakori vendég volt. A környék nemesi családjai jöttek itt össze kártyázni, színházi előadásokra – izgalmas kulturális élet folyt tehát a mai Emlékház épületében. Az új tulajdonosok azonban sosem feledkeztek meg arról az örökségről, melyet a falakban, miliőben, emlékekben a kúria magában hordozott. Éppen ezért először Vörösmarty-emlékszobát hoztak létre, majd 1900 december elsején, Vörösmarty Mihály születésének 100. évfordulóján nagy országos ünnepséget rendeztek itt. Kápolnásnyéken egy harmadik ház is otthont adott Vörösmartynak. A szabadságharc bukása után a köznemesek által fenntartott épületben – a későbbi szegényházban (Kazay-féle ház) – talált otthonra feleségével és gyermekeivel. Ma már sem ez, sem a szülőház nem áll.
A Csajághy Laura Színpad Nkft. 2019 decemberében újult meg, nevét Vörösmarty Mihály felesége és múzsája után kapta, lévén a szabadtéri színpad, amelyet működtet Vörösmarty Mihály egykori otthonának épülete mögött, Kápolnásnyéken található. Az Nkft. ügyvezetője Kelemen István Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett színművész, a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának tagja. A szabadtéri színpadon színházi előadásokat, koncerteket, táncelőadásokat láthat és hallhat a nagyközönség a nyári időszakban, ezen kívül több partnerségi együttműködés, fesztiválok, a térség kulturális életét színesítő kezdeményezések kötődnek tevékenységéhez.
A Levendula Színpad Közhasznú Nonprofit Kft. megalakulásának oka és legfőbb célkitűzése az volt, hogy kultúrmissziós célból létrehozzon egy olyan üzemeltetési társaságot, központot és helyszínt, amely képes támogatni a kultúrát, a különböző művészeti ágakat. Az összművészet támogatása kiemelt jelentőséggel bír tevékenységében, ezért sokszínűen törekszik kielégíteni a nézők és látogatók igényeit, színházi előadások, zenés produkciók, kiállítások, könyvbemutatók és szabadtéri fesztivál ötleteink megvalósításával, a fiataltól az idősebb generációkig.
A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) koordinálásával zajló „Országos Bringapark Program – 2021” keretében elnyert támogatással, kerékpáros pumpapálya épült az újjászülető gyerektábor területén, Velencén. A „pumptrack” a kerékpározásnak egy fiatal szakága, amelyben nem a tekerésé, hanem a kerékpáros pumpáló mozgásáé a főszerep. A velencei Meszleny-kastély közelében található, kiválóan megközelíthető, hangulatos, ligetes terület korábban gyermektáborként működött, erre azonban ma már csak a valaha itt álló épületek beton talapzatai emlékeztetnek. A kifosztott, amortizálódott tábor helyén ambiciózus vállalkozás keretében hozta létre a Művészeti Népfőiskola gyermektáborát és kerékpáros központját. A Velencei-tó térsége rendkívül népszerű a biciklisek körében, évről-évre egyre több sportkedvelő látogat el ide, és az itt élők is örömmel használják a folyamatosan fejlődő kerékpáros infrastruktúra nyújtotta lehetőségeket. 2020-ban több mint 130.000 biciklis fordult meg a tókörön, ezért is kiváló helyszín e térség a pumpapálya népszerűsítésére. A pályázat keretében 22 millió forint támogatást nyert el a Népfőiskola, és 26 millió forint önerővel járult hozzá a fejlesztés megvalósításához. A velencei bringapálya előnyei közé tartozik, hogy bármilyen biciklivel, bármilyen életkorban amatőrök és profik egyaránt ingyenesen használhatják.
Új otthonra lelt a volt Vörösmarty Mihály Művelődési Ház épületében a Székesfehérvári Balett Színház. Népfőiskolánk tematikus, művészeti népfőiskola, így alapvető célkitűzéseink között szerepel a kortárs művészetek, köztük az előadóművészetek támogatása. A volt Vörösmarty Mihály Művelődési Ház 1934 óta adott helyet fontos közművelődési feladatot ellátó intézményeknek, szervezeteknek, és kínált sokszínű és tartalmas kulturális elfoglaltságot fiataloknak, időseknek egyaránt. Működése azonban ellehetetlenült, részben erősen leromlott állapota miatt, ezért egy idő óta üresen állt. Népfőiskolánk pályázott és támogatást nyert el arra a célra, hogy felújítsa, újra életet leheljen az épületbe, és olyan jelentős előadóművészeti társulat számára nyújtson állandó próbatermeket és irodákat, amely évek óta bizonyítja, hogy sikerrel és hűségesen szolgálja a térség kulturális fejlődését. A Székesfehérvári Balett Színház működésével az a fontos cél valósult meg, hogy más megyei jogú városokhoz hasonlóan Székesfehérvárnak is lett saját, önálló táncszínháza, kortárs balett társulata. A népfőiskola számára Egerházi Attila Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus személye garancia arra, hogy az elismerésre méltó szakmai munka méltó körülmények között folytatódik a kimondottan a balettszínház igényei szerint – nettó 210 millió forint támogatás és több mint 70 millió forint önerő biztosításával – felújított épületben.
Csákváron a Népfőiskola egy olyan képzési központot hozott létre és működtet, amelyet kulturális, közösségi tevékenységek számára használ és ad bérbe. A helyszín konferenciáknak, képzéseknek és workshoppoknak ad otthon, illetve szálláshelyként is üzemel. Ezek az események elsősorban a Népfőiskola rendezésében valósulnak meg, de a központ rendelkezésére áll külsős cégek számára is.
:A Visegrád–Szentgyörgypusztán álló villa egykor Gobbi Hilda színművész nyaralója volt. A művésznő végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a ház a színházi szakma szolgálatában maradjon, és művészek számára alkotó- és pihenőhelyként működjön. A már lezárult felújítás ennek a végakaratnak a megvalósulását teszi lehetővé.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola a villát 2022-ben vette át, és célul tűzte ki, hogy az épületet méltó módon állítsa helyre, megőrizve történeti karakterét és szellemi örökségét. A munkálatok során teljes körű műszaki korszerűsítés történt: megújult az elektromos és vízhálózat, korszerű fűtési rendszer létesült, helyreállították a tetőt és a terméskő szerkezeteket, felújították a belső tereket, valamint rendezték a villa környezetét is. A felújítás során külön figyelmet fordítottak az épület történeti értékeinek megőrzésére. A villában található berendezési tárgyakat és bútorokat gondosan leltárba vették, a megőrizhető darabokat restaurálták, a Gobbi Hildához köthető személyes tárgyak egy részét pedig az épületben helyezték el. Ennek köszönhetően a villa egyszerre működik majd művészházként és emlékező helyként.
A Patkó-villa a jövőben színészek, színházi szakemberek, valamint színművészeti képzésben részt vevő hallgatók számára biztosít pihenő- és alkotóteret. A nagyközönség számára a villa nem lesz folyamatosan látogatható: az érdeklődők vezetett épületlátogató séták keretében ismerhetik majd meg a különleges történetű házat és Gobbi Hilda örökségét.
A felújítás lezárásával a visegrádi Patkó-villa új korszakba lépett: olyan élő kulturális térré vált, amely egyszerre őrzi a magyar színházi múlt emlékeit és teret ad a jövő alkotóinak.
A környék egykor legnagyobb birtokosának számító Meszleny családnak több kastélya is volt Velencén, amelyek közül ez, a 7-es út közvetlen közelében lévő a legősibb.
Az 1700-as években épült 18 szobás épület egészen 1945-ig a Meszleny család tulajdona volt, majd ekkor az minisztériumnak adták bérbe.
1948-tól állami tulajdonba került, és 20 évig gyógypedagógiai intézetként működött.
A 60'-as évek végétől a Vörösmarty Termelőszövetkezethez került, 1968-tól a TSZ konyhája üzemelt benne. Ebben az időben kezdett el leamortizálódni a kastélyépület. Az épület a világháborúk során sok szörnyűséget elszenvedett, és a helyiek széthordták a köveit. Ekkor lépett közbe a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány, és megkezdték a kastély felújítását. – Az épület félig beomlott, életveszélyes állapotban van. Kifosztották, eltüzelték a nyílászárókat, szemetet hordtak oda.
Ez a kastély hosszú évekig volt olyan tulajdonos kezében, aki nem kezdett vele semmit – nyilatkozta akkor L. Simon László, a népfőiskola védnöki testületének tagja. Ma már teljes pompájában csodálhatják meg a látogatók.
fischermuzeum.hu